2016. december 5., hétfő

[KATALIST] Bogdanich Imre Dániel


Kedves Kollégák!

Bogdanich Imre Dániel délszláv származású csillagász feljegyzései (1780-as évek, gellérthegyi csillagvizsgáló dolgozója,
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bogdanich_Imre_D%C3%A1niel)

http://www.konkoly.hu/onlinebooks.shtml

Jobb felbontás még a héten érkezik. De lehet csak DVD-n.

Üdvözlettel:

 Kovács Zoltán Sándor, könyvtáros MTA CSFK Csillagászati Intézet

[KATALIST] Fölös dokumentumok (könyvtárak történeti kutatásához)

Kedves Kollégák!

Iratrendezés közben előkerültek egyes könyvtárak gépiratként kiadott munkatervei, éves jelentései, egyéb dokumentumai. Ha esetleg valakinek szüksége lenne rá, vagy kiegészítené a meglevő állományukat, szívesen felajánljuk.
Lásd a mellékelt listát!

Szép napot kívánva, üdvözlettel

Schmelczer-Pohánka Éva

----
Dr. Schmelczer-Pohánka Éva, PhD
osztályvezető, főkönyvtáros
Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont - Történeti Gyűjtemények Osztálya
7621 Pécs, Szepesy Ignác utca 1-3.
Tel: +36-72/501-600/22675, 22651 mellék
E-mail: pohanka@lib.pte.hu, pohanka@tudaskozpont-pecs.hu

Re: [KATALIST] szotarak? használja még valaki papíron?

Kedves Katalist Olvasók!

 

A web szótárak használatával kapcsolatban sajnos az a sajnálatos tapasztalatom – magamat is jócskán beleértve – hogy egy-egy kifejezést keresünk gyorsan, és nincs meg az a gondosság, amelyet a szótárak forgatásánál, persze főleg az értelmező szótárak használatával régebben gyakoroltunk, hogy szövegkörnyezetbe illesztve, több értelemben kerestük a leginkább megfelelő szót.

 

Miközben rajtakaptam magam is ezen a gyakorlaton, az jutott eszembe, hogy nem lesz-e ezáltal szűkebb az idegen nyelvi szókincsünk, vagy szegényesebb a fogalmazás? Leginkább arra hagyatkozunk, hogy korábbi szövegek és nyelvérzékünk alapján eldöntsük, hogy a megtalált kifejezés épp jó-e?

 

Az a véleményem, hogy a web szótárak a már valamennyire ismert szavaknál igazán jók, mikor inkább ellenőrizzük, hogy a szó megfelelő-e, vagy épp nem jut eszünkbe az, amit be szeretnénk írni. Vannak persze kétnyelvű, szöveges példák, amelyek jók, de tapasztalatom szerint nagyon gyakran épp az a fordulat nincs meg, amely jól jönne.

 

Szóval kényelmetlen a nagyszótár, de azért nyelvenként egynek kell lennie otthon (a könyvtárban meg főleg) szerintem.

Üdvözlettel:
Horváth Zoltánné, Marcsi

könyvtáros informatikus

magánvélemény

From: Katalist [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Rudolf Ungváry
Sent: Friday, December 2, 2016 9:06 PM
To: Mikulás, Gábor <mikulasg@gmconsulting.hu>; Katalist <katalist@listserv.niif.hu>
Subject: Re: [KATALIST] szotarak? használja még valaki papíron?

 

Ein Monument!

Azok a részletinformációk, melyek az Ország-féle nagyszótárban szerepelnek,a nyelvtani tulajdonságoktól a poliszemikus (többrértelmű) jelentésárnyalatokton át a bőséges, szövegkörnyezettel támogatott alkalmazási (szövegkörnyezeti) példákig olyan könnyen áttekinthető (sorfolytonos,tipográfiailag mégis jól strukturált) szócikkekbe rendezve egyetlen webhely se tartalmazza teljeskörűen.

A professzionális fordítói, jelentésösszehasonlító, kapcsolat- és asszociációelemző munkában azok, akik e téren dolgoznak, elsősorban ezt a nagyszótárt használják.

A kétségbeejtő nem az, hogy senkinek se kell adott esetben,ennek sokféle oka lehet, és az ő bajuk, nem az enyém. A szolidaritásomat másokra tartogatom. Nagyobb baj, hogy szakadék áll fenn jelenleg még a lexikográfus nyelvészek egyfelől,  és másfelől webes szótárkészítők meg a tezaurusz- és névtéri világ között; illetve a webes sótárkészítők és a tezaurusz és névtéri világ között. Ezt előadásról előadásra fájdalmasan tapasztalom, ha olykor nyelvészekkel vagy webes szótérkészítőkkel hoz össze a sors. Különösen, ha azt orrontják, hogy az utóbbiakkal (egyelőre elsősorban) a könyvtári világban foglalkoznak.

A lényeg és a jövő ugyanis az kell majd hogy legyen, hogy egy évtérben a különféle opcionális megjelenítések között egyaránt ott legyen
- a lebutított (mai) "webes", nekem
- a tezaurusz-,
- a teljességre törekvő névtéri és a
- klasszkus nagyszótári forma!

Ha egy angol szó jelentéséről úgy isten igazából tájékozódni akarok (másként meg nem érdemes), akkor mindig az" országhot" választom.

Ha nem kell senkinek, ide vele.

Nyolc unokám között biztos akad néhány, amelyik majd forgatja. Több évszázados távlatokban gondolkodni olykor jót tesz az életminőségnek.

 

2016. december 2. 21:03 Rudolf Ungváry írta, <ungvaryr@gmail.com>:

 

 

Ein Monument!

Azok a részletinformációk, melyek az Ország-féle nagyszótárban szerepelnek,a nyelvtani tulajdonságoktól a poliszemikus (többrértelmű) jelentésárnyalatokton át a bőséges, szövegkörnyezettel támogatott alkalmazási (szövegkörnyezeti) példákig olyan könnyen áttekinthető (sorfolytonos,tipográfiailag mégis jól strukturált) szócikkekbe rendezve egyetlen webhely se tartalmazza teljeskörűen.

A professzionális fordítói, jelentésösszehasonlító, kapcsolat- és asszociációelemző munkában azok, akik e téren dolgoznak, elsősorban ezt a nagyszótárt használják.

A kétségbeejtő nem az, hogy senkinek se kell adott esetben,ennek sokféle oka lehet, és az ő bajuk, nem az enyém. A szolidaritásomat másokra tartogatom. Nagyobb baj, hogy szakadék áll fenn jelenleg még a lexikográfus nyelvészek egyfelől,  és másfelől webes szótárkészítők meg a tezaurusz- és névtéri világ között; illetve a webes sótárkészítők és a tezaurusz és névtéri világ között. Ezt előadásról előadásra fájdalmasan tapasztalom, ha olykor nyelvészekkel vagy webes szótérkészítőkkel hoz össze a sors. Különösen, ha azt orrontják, hogy az utóbbiakkal (egyelőre elsősorban) a könyvtári világban foglalkoznak.

A lényeg és a jövő ugyanis az kell majd hogy legyen, hogy egy évtérben a különféle opcionális megjelenítések között egyaránt ott legyen
- a lebutított (mai) "webes", nekem
- a tezaurusz-,
- a teljességre törekvő névtéri és a
- klasszkus nagyszótári forma!

Ha egy angol szó jelentéséről úgy isten igazából tájékozódni akarok (másként meg nem érdemes), akkor mindig az" országhot" választom.

Ha nem kell senkinek, ide vele.

Nyolc unokám között biztos akad néhány, amelyik majd forgatja. Több évszázados távlatokban gondolkodni olykor jót tesz az életminőségnek.

Ungváry Rudolf


2016. december 2. 15:21 írta, <mikulasg@gmconsulting.hu>:

Felajánlottuk saját tulajdonú angol nagyszótárunkat ismeretségi körben – nem kellett senkinek. Eltűnődtem: használ-e még valaki papírszótárakat? - Feltételezem az, aki nem fér internethez. De akinek szótárhasználati igénye van, feltehetően az internethez való hozzáférés is alap számára.   

Kíváncsi lennék könyvtári tapasztalatokra: megéri-e állományban tartani e köteteket, és ha igen, melyeket?

 

Köszönettel,

Mikulás Gábor

 

 

 

 

www.gmconsulting.hu  mikulasg@gmconsulting.hu

www.kithirlevel.hu  Skype: mikulasg


P
Ha kinyomtatod, akkor ez már nem email.
            It's not email if you print it.

 

 

_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist

 

 

[KATALIST] Van, hogy fáj a táj

Szeretettel meghívjuk Önt és családját, barátait

SZABADI KATALIN

festőművész

VAN, HOGY FÁJ A TÁJ

című  kiállításának megnyitójára,

2016. december 7-én, 17 órára.

A kiállítást megnyitja:

Őze Áron

Jászai Mari díjas színész, rendező, színházigazgató

 

Helyszín:

MMgMK  VárMező Galéria

Budapest I. ker., Attila út 93.

 

A kiállítás megtekinthető:

2016. december 7-től 31-ig,

hétköznap  9-18,                 

hétvégén és ünnepnapokon  10-16 óra között.

 

 

Vincze Petronella

MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM ÉS KÖNYVTÁR

Mezőgazdasági Könyvtár

VÁRMEZŐ GALÉRIA

1012 Budapest, Attila út 93.

Tel.: 489-4920, 489-4900

Mobil: 20/ 413 9045

E-mail: titkarsag@omgk.hu

 

 

 

 

Re: [KATALIST] szotarak? használja még valaki papíron?

Kedves Kollégák!

Személyes érintettség...
Elköltöztem otthonról anno, édesanyám el is ajándékozta az új kiadású Magyar Nagylexikont.
Mivel ugye van Wikipédia stb.

Az a gond, hogy a lexikonkészítéshez, szótáralkotáshoz mindenki érteni vél.

De a valóságban ez egy komoly lexikális tudást, precizitást, rengeteg készséget igénylő csapatmunka.


S szakembereket igénylő feladat.

S nem fogja  30 v. 300 millió (bocsánat) átlag felhasználó sem azt a teljesítményt produkálni, mint 30 szakember 15 évnyi munkája.

On-line szótárakkal is kissé egyelőre ez a helyzet.
Hogy informatikai szempontból rendben vannak, jó fejlesztések, hasznosak.
De ha biztosra akarok menni vagy egy különleges jelentésárnyalatot keresek, tuti nem a Sztaki-t "ütöm fel". Hanem az Országh-ot.

Persze, van fejlődés. S lehet 5-10-15 év múlva már nagyon komoly kétnyelvű on-line szótárak lesznek. De egyelőre nincsenek. Még.

Kovács Zoltán
MT CSFK CSI



2016. december 4. 16:14 dr. Andrea Hegedűs írta, <andreahgds7@gmail.com>:
Kedves Kollégák!

Én könyvtárostanárként úgy látom, hogy kell a nyomtatott szótár, érettségihez biztosan.
Magánemberként és örökös angolt tanulóként állítom, hogy a netes szótárok sokkal megbízhatatlanabbak, mint a nyomtatott szótárak. Persze a régi szótárak helyett az újakat kedvelem én is.

A magyar egynyelvű szótárakat pedig rendszeresen használják a kollégáim, elsősorban a magyartanárok.

Hegedűs Andrea
könyvtárostanár
Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakgimnázium



2016. december 2. 21:05 Rudolf Ungváry írta, <ungvaryr@gmail.com>:
Ein Monument!
Azok a részletinformációk, melyek az Ország-féle nagyszótárban szerepelnek,a nyelvtani tulajdonságoktól a poliszemikus (többrértelmű) jelentésárnyalatokton át a bőséges, szövegkörnyezettel támogatott alkalmazási (szövegkörnyezeti) példákig olyan könnyen áttekinthető (sorfolytonos,tipográfiailag mégis jól strukturált) szócikkekbe rendezve egyetlen webhely se tartalmazza teljeskörűen.
A professzionális fordítói, jelentésösszehasonlító, kapcsolat- és asszociációelemző munkában azok, akik e téren dolgoznak, elsősorban ezt a nagyszótárt használják.
A kétségbeejtő nem az, hogy senkinek se kell adott esetben,ennek sokféle oka lehet, és az ő bajuk, nem az enyém. A szolidaritásomat másokra tartogatom. Nagyobb baj, hogy szakadék áll fenn jelenleg még a lexikográfus nyelvészek egyfelől,  és másfelől webes szótárkészítők meg a tezaurusz- és névtéri világ között; illetve a webes sótárkészítők és a tezaurusz és névtéri világ között. Ezt előadásról előadásra fájdalmasan tapasztalom, ha olykor nyelvészekkel vagy webes szótérkészítőkkel hoz össze a sors. Különösen, ha azt orrontják, hogy az utóbbiakkal (egyelőre elsősorban) a könyvtári világban foglalkoznak.
A lényeg és a jövő ugyanis az kell majd hogy legyen, hogy egy évtérben a különféle opcionális megjelenítések között egyaránt ott legyen
- a lebutított (mai) "webes", nekem
- a tezaurusz-,
- a teljességre törekvő névtéri és a
- klasszkus nagyszótári forma!
Ha egy angol szó jelentéséről úgy isten igazából tájékozódni akarok (másként meg nem érdemes), akkor mindig az" országhot" választom.
Ha nem kell senkinek, ide vele.
Nyolc unokám között biztos akad néhány, amelyik majd forgatja. Több évszázados távlatokban gondolkodni olykor jót tesz az életminőségnek.

2016. december 2. 21:03 Rudolf Ungváry írta, <ungvaryr@gmail.com>:


Ein Monument!
Azok a részletinformációk, melyek az Ország-féle nagyszótárban szerepelnek,a nyelvtani tulajdonságoktól a poliszemikus (többrértelmű) jelentésárnyalatokton át a bőséges, szövegkörnyezettel támogatott alkalmazási (szövegkörnyezeti) példákig olyan könnyen áttekinthető (sorfolytonos,tipográfiailag mégis jól strukturált) szócikkekbe rendezve egyetlen webhely se tartalmazza teljeskörűen.
A professzionális fordítói, jelentésösszehasonlító, kapcsolat- és asszociációelemző munkában azok, akik e téren dolgoznak, elsősorban ezt a nagyszótárt használják.
A kétségbeejtő nem az, hogy senkinek se kell adott esetben,ennek sokféle oka lehet, és az ő bajuk, nem az enyém. A szolidaritásomat másokra tartogatom. Nagyobb baj, hogy szakadék áll fenn jelenleg még a lexikográfus nyelvészek egyfelől,  és másfelől webes szótárkészítők meg a tezaurusz- és névtéri világ között; illetve a webes sótárkészítők és a tezaurusz és névtéri világ között. Ezt előadásról előadásra fájdalmasan tapasztalom, ha olykor nyelvészekkel vagy webes szótérkészítőkkel hoz össze a sors. Különösen, ha azt orrontják, hogy az utóbbiakkal (egyelőre elsősorban) a könyvtári világban foglalkoznak.
A lényeg és a jövő ugyanis az kell majd hogy legyen, hogy egy évtérben a különféle opcionális megjelenítések között egyaránt ott legyen
- a lebutított (mai) "webes", nekem
- a tezaurusz-,
- a teljességre törekvő névtéri és a
- klasszkus nagyszótári forma!
Ha egy angol szó jelentéséről úgy isten igazából tájékozódni akarok (másként meg nem érdemes), akkor mindig az" országhot" választom.
Ha nem kell senkinek, ide vele.
Nyolc unokám között biztos akad néhány, amelyik majd forgatja. Több évszázados távlatokban gondolkodni olykor jót tesz az életminőségnek.
Ungváry Rudolf



2016. december 2. 15:21 írta, <mikulasg@gmconsulting.hu>:

Felajánlottuk saját tulajdonú angol nagyszótárunkat ismeretségi körben – nem kellett senkinek. Eltűnődtem: használ-e még valaki papírszótárakat? - Feltételezem az, aki nem fér internethez. De akinek szótárhasználati igénye van, feltehetően az internethez való hozzáférés is alap számára.   

Kíváncsi lennék könyvtári tapasztalatokra: megéri-e állományban tartani e köteteket, és ha igen, melyeket?

 

Köszönettel,

Mikulás Gábor

 

 

 

 

www.gmconsulting.hu  mikulasg@gmconsulting.hu

www.kithirlevel.hu  Skype: mikulasg


P
Ha kinyomtatod, akkor ez már nem email.
            It's not email if you print it.

 


_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist




_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist



_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist


[KATALIST] német napilapok, könyvek e-kölcsönzése (Goethe Institut)

Kedves Listatagok!

Ha valakit érdekel és még nem tud róla, a Goethe Institutnál van lehetőség német napilapok, általános folyóiratok, szépirodalmi művek "elektronikus kölcsönzésére", leírás itt:  https://www.goethe.de/ins/hu/hu/kul/bib/onl.html    Az éves e-könyvtári tagsági díj 2500 Ft/év (nappali tagozatos hallgatóknak: 1500 Ft.)  Regisztrációs ív, itt:  https://www.goethe.de/ins/hu/hu/kul/bib/onl/anm.html?show=1    Üdvözlettel:  Kovács Zoltán Sándor  könyvtáros, MTA CSFK Csillagászati Intézet 

2016. december 4., vasárnap

[KATALIST] felhívás

JELENTKEZÉSI FELHÍVÁS A Publika Kul-Túra tanulmányi kirándulására.2017. május 17-21

Reformáció és kultúra. Luther nyomában címmel.   A program főbb pontjai:  Wittenbergben városnézés. Luther élete nagy részét töltötte a csodaszép városban, itt indította el a reformációt és írta meg legjelentősebb műveit is.  500 éve Itt tűzte ki a Vártemplomra híres téziseit.  Eislebenben, a „Lutherstadtban” a Luther emlékek felkeresése. Eisenachban városnézés és Wartburg vára. A nemzetközi 500 évfordulós kiállítás megtekintése. Városnézés Schmalkaldenben, a Schmalkaldeni szövetség székhelyén. Luther Márton, Philipp Melanchthon és más reformerek munkálkodásának színhelye. Wilhelmsburg kastély. Erfurt- Türingia Rómája. Erfurt Luther szellemi központja volt. Evangelischer Augustiner Kloster – Bibliothek meglátogatása. 

 Részletes tájékoztató honlapunkon www.publikamkk.hu/rendezvények rovatban.A részvételi díj 115.000,- Ft, amely magában foglalja az útiköltséget, a szállást, reggelit, vacsorát, és az idegen vezetést.A belépők kb. 40 Euro.

A jelentkezéseket a www.publikamkk.hu/rendezvények

 vagy e-mail: publikamkk@t-online.hu, csillakovacs@gmail.com  címen 2016.december 20-ig fogadjuk. A jelentkezéseket visszaigazoljuk, és tájékoztatót küldünk a részvételi díj befizetési módjairól.

Információk: Billédi Ibolya e-mail: bil7603@ella.hu , tel: 36 1 3672996     Kovács Csilla e-mail:  csillakovacs@gmail.com  tel: 36 26 500 757

A jelentkezéseket szívesen várjuk. Billédi Ibolya