A SzegedMa.hu portálon olvasható, 2013. április 7-i dátummal jegyezve:
130 éve született Juhász Gyula – tárlattal emlékezik a Somogyi Könyvtár
Juhász Gyula-karikatúrák, a költő saját kezű rajzai, újságírói munkái, verskéziratok, fotók – ilyen és hasonló érdekességeket kínál az "Emlékek Juhász Gyula tollából – 130 éve született Juhász Gyula Szeged híres költője" című kiállítás.
A Kukkonka Judit könyvtáros által rendezett tárlat a Somogyi-könyvtár földszint aulájában 2013. április 11-től május 22-ig tekinthető meg. A kiállításon válogatást láthatnak az érdeklődők a bibliotéka tulajdonában lévő Kilényi-gyűjtemény különlegességeiből. Kilényi Irma (1891-1944), a költő önkéntes titkárnője, később hagyatékának gyűjtögetője, őrzője volt (ízelítő a Kilényi-gyűjteményről a könyvtár honlapján ITT, valamint ITT, vagy oldalunkon ITT.)
Továbbá megtekinthetjük Juhász Gyula verskéziratait, valamint a költő rajzait kéziratokon, levelekben, hivatalos iratokon, és ismert emberekkel való levelezésébe is bepillanthatunk.
A szegedi költő
Juhász Gyula 1883. április 4-én született a palánki Ipar utca 13. számú házban. Apja, Juhász Illés posta- és távirdafőtiszt. Anyja Kálló Matild. Kossuth és Petőfi rajongó tisztelete és mély vallásosság: ebben a légkörben nevelődött Juhász Gyula édesanyja és ebben nevelte gyermekeit ő maga is. 1889 szeptemberében íratták be Juhász Gyulát az új belvárosi elemi iskolába. 1893 őszén lett a piaristák nagy múltú gimnáziumának tanulója. A tárlaton megtekinthető az 1898 májusából ránk maradt ránk első versesfüzete, Tövisek és rózsák címmel.
1899. május 21-én jelentek meg első versei a Szegedi Naplóban, augusztus 25-én pedig a Budapesti Napló közölte Ovidius című versét. Ezen a napon vonult be a piaristák váci noviciátusába, ahonnan 1900. május 5-én távozott. “Lehetek még jó világi, de nem jó szerzetes” – írta haza. 1902-től Juhász Gyula a pesti egyetem magyar-latin szakos hallgatója. Már 1902 őszén szerepelt Juhász Gyula Négyesy László híressé vált stílusgyakorlati óráin, hamarosan a Négyesy szeminárium titkára lett. Itt ismerkedett meg Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Oláh Gáborral. 1906-ban tett tanári vizsgát. 1908. szeptember 1-jén megjelenik A Holnap első kötete. Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula és Miklós Jutka antológiája.
1918. október 19-én a Munkásotthonban (a Fekete Házban) részt vett a Nemzeti Tanács megalakításának előkészítésében, annak jegyzője, később al-, majd társelnöke, népgyűlések szónoka, a Délmagyarország vezető publicistája. 1919. április 8-án a szegedi színház direktóriumának tagjaként új műsorpolitika megvalósításához kezdett, május 7-én a francia megszállás alatt levő Szegeden már április közepén fölülemelkedő ellenforradalom elüldözte a színház éléről. Nyugdíjat nem kapott, verseivel, cikkeivel kereste kenyerét. A Munka című szociáldemokrata lap munkatársa, a munkásotthonban folyó kulturális munka irányítója lett.
1929. január 27-én Juhász Gyula volt Makón az Ady emlékének szentelt est előadója, ahonnan már betegen tért haza, februárban beutalták a Schwartzer-szanatóriumba. Magába zárkózott, senkit nem engedett magához. 1935 augusztusában megjelenik utolsó verseskötete Fiatalok még itt vagyok címmel, 1937-ben halt meg.
Juhász Gyula számos induló fiatal költőről írt biztató sorokat. Az ő közbenjárásával jelent meg 1922 karácsonyán József Attila első versesfüzete, a Szépség koldusa. A fiatal költő kérésére Juhász Gyula előszót is írt a kötethez.
A kiállításról korrekt és figyelem-felhívó, főleg az iskolai könyvtárosokat megszólító beszélgetés hangzott el a Kossuth Rádió (MR1) mai "Közelről" c. adásában (cca 17:10 perces kezdettel).
Közzéteszi:
Haraszti Katalin
IFLA-HUN moderátor
