A tényekrül
Elbeszélés
A tények nem csak tudományos, hanem politikai, jogi, osztályozási, de akár köznapi dolgok, és a fogalmak alkalmazásával függenek össze.
Hogy ez világosabb (és nehezebb) legyen, meg kell különböztetni a fogalmat, és azokat a dolgokat, melyeket velük megragadunk (reprezentálunk.
A fogalom maga mentális tartalom, melyet a tudatban ismertetőjegyek (elemek) összessége alkot.
A fogalommal megragadott dolgok összessége a fogalom terjedelme.
Ha valamilyen dolog, ügy, helyzet megítéléséhez szükséges ismertetőjegyek összessége azonos valamilyen fogalom tartalmával, akkor ez a dolog az adott fogalom terjedelmébe esik.
Amikor ez a mozzanat, eset létrejön, akkor adott, konkrét tény keletkezik, mely a TÉNY fogalmának terjedelmébe esik.
Jogi tény keletkezik például, amikor valamilyen CSELEKMÉNY jogi meghatározásában felsorolt elemek (ismertetőjegyek) összessége alkalmazható egy adott, konkrét cselekmény (dolog) megítélésére, azaz jogilag az adott cselekmény a jogilag meghatározott CSELEKMÉNY fogalmának terjedelmébe esik. Ez nem mindig esik egyben a „józan”, „természetes” észjárással, de annál rosszabb e „józan”, „természetes” tényeknek.
Osztályozási (tárgyszavazási, besorolási) tény keletkezik például, amikor valamilyen JELZET, TÁRGYSZÓ fogalmának ismertetőjegyei alkalmazhatók adott dokumentum konkrét tartalmára, azaz a rekordot tartalmilag az adott JELZETTEL/TÁRGYSZÓVAL reprezentáljuk.
Köznapi tény keletkezik, amikor valaki arra a kérdésre, hogy „ez mi”, megnevezi annak fogalmát. Például tény, hogy „ez forró”. Ekkor a FORRÓ fogalmával repzentálja a tapasztalatát, mint tényt. Köznapi tény, hogy „a dolgok lefelé esnek”. Sokáig nem volt ismert a TÖMEGVONZÁS fogalma, ezért úgy tűnt, mintha e tény független lenne bármiféle fogalomtól. Számos kijelentés esetén nem érhető közvetlenül tetten annak fogalma. Valaki aszt monggya, „hüje vagy”. Nem tudatosul, hogy valójában a HÜLYE fogalmának terjedelmébe sorolta az illetőt. Neki ez tény. Másnak nem feltétlenül.
Tudományos tényt fejeznek ki például a tudományos elvek, törvények, állítások.
A fogalom nem azonos a megnevezésével, noha látszólag elválaszthatatlanok. A megnevezés az edény, a fogalom a tartalma (nyelvészetileg/szemiotikailag: a jel és annak jelentése). A számítógépekben vagy a papírlapokon nem fogalmakat, hanem csak megnevezéseket rögzítünk.
*
A TÉNY fogalmában tehát nem a legfontosabb, hogy bizonyított, hanem az, hogy ki hogyan ítéli meg, hogy valami minek a fogalma.
A fogalom terjedelme (vele az egyes tények) az egyes emberek tudatában adott helyen és időben meghatározott. Más helyen és időben akár ugyanannak az embernek a tudatában is különbözhet.
A szavazók egy részének az egyik választáson tény, hogy a szocialisták jobbak, a másikon meg, hogy a Fidesz, és aztán cserélnek. Másik részüknek, pl. Schrödinger macskájának pedig mindkettő egyszerre jobb is meg rosszabb is. Ezek a határozatlan szavazók. Egy részük a szavazófülkében válik élővé vagy holttá. Szigorúan kvantumelméleti értelemben.
Valamikor nem tudták, hogy a konkrét alkonycsillag és a konkrét hajnalcsillag azonosak (ui. a Vénusz), ezért az ALKONYCSILLAG és a HAJNALCSILLAG két külön fogalom volt, mert terjedelmük két különböző konkrét dolognak, s ezzel két konkrét ténynek számított. Ma csak két szinonim szó, az „alkonycsillag” és „hajnalcsillag” létezik, mindkettő egyetlen fogalmat nevez meg, melynek terjedelme egyetlen meghatározott dolog, a Vénusz. Ma ez egy konkrét tény.
Lehetnek múltbeli, jelenlegi és jövőbeli tények.
Vannak dolgok, melyek ténye közmegegyezés, másoké ráadásul tudományosan is megalapozott, és van egy sereg tény, mely csak emberek bizonyos csoportjai számára tény. De mint tény, érvényessége soha, egyiknek sem korlátlan. Ezen a hit csak látszólag segít, de hitbéli tény nem vita tárgya, amíg magánügy. A tudomány pedig csak időlegesen segít, mert a tudományos tények tartalma is változik, noha lassabban, mint a politikai igazságoké. Az energia megmaradásának törvénye ma már nem teljesen ugyanazt a tényt képviseli tudományosan, mint kétszáz évvel ezelőtt.
*
Mikulás Gábor vizsgálatai a maguk átfogó, ha tetszik elnagyolt szintjén tények. Adott esetben vezető beosztású dolgozóknak (különösen menedzsereknek és politikusoknak) nem is szabad túl mélyre menniük a tények elemzésében, mert döntésképtelenné válnak.
Ha valakinek ezen az átfogó, elnagyolt szinten valamilyen okból nem tetszik az eljárás vagy az eredmény, akkor specifikusabb, pontosabb vizsgálatot igényel. Az eredmény ugyancsak tény lesz. Mindkét ténynek helye van a nap alatt. Különböző létszinten tények. Előfordul, hogy tényeket elhallgatnak, elfojtanak, betiltanak. Az is előfordul, hogy valamit, ami nem tény, annak állítanak, adott esetben kötelező hatállyal. „Szép, mint a varrógép és az esernyő találkozása a boncasztalon.”
