Re: [KATALIST] targyszo vagy ETO (is)

Elnézést, ha Ungváry Rudolfhoz képest nagyon egyszerűsítően, profán módon viszonyulok az ETO kérdéséhez.

A hasznossága vitathatatlan, de talán nem annyira közvetlenül a mai olvasók, hanem a katalogizáló és

tájékoztató szakemberek számára. A könyvtárosoknak szükségük van ETO-ra meg tezauruszra,

hogy hatékony tartalmi rendszerezést valósítsanak meg - viszont valójában alig láttam olvasót, aki használt
volna ETO katalógust...

Az pedig még a gyakorló könyvtárosok ETO használatára is rosszul hat, ha a magyar kiadásnak nincs

elektronikus változata és esetleg az IKR-ben sincs az ETO-val történő osztályozást támogató
alkalmazás (és most nem a raktári jelzet szakrendi részének meghatározásához szükséges eszközre
gondolok).

Amikor intézményünk (akkor a PSZF Zalaegerszegi Intézete, ma a  BGF Gazdálkodási Kara) a
papírkatalógust felszámolta és áttért elektronikus katalógusra, az ETO-ra épülő szakkatalógust "feladta",
csak a tárgyszókatalógus maradt meg és épült tovább.
Mindig kacérkodtam a gondolattal, hogy tárgyszavainkat megfeleltetem az ETO jelzeteknek és így ez utóbbiakat
is lehetne használni, de e munka a megtérülés kétségessége miatt elmaradt. Persze, ez a tervezett

tárgyszó vs. ETO-jelzet megfeleltetés közel sem olyan komplex megoldás, mint amit mondjuk a

657 (439)(036) kifejezhet.

Csak magyar tannyelvű képzésünk van, állományunk 95%-a magyar nyelvű tartalom. Az ETO tehát döntően magyar
tartalomhoz vezetné a hazai felhasználókat - akik viszont alig használnák...

Jó lenne OPAC használati statisztikákat látni a legnagyobb gyűjteményektől, hogy tudjuk, mekkora ma az ETO
valós használata az összes keresésben?

 Azzal - legnagyobb tisztelettel - vitatkoznék, hogy az ETO elhagyása "semmiféle érdemi" megtakarítást

nem eredményezne. Akkor most semmiféle (x = 0), vagy érdemi (x = ?), esetleg az érdeminek tartott

érték egy szubjektív mértéke?
Mennyit is ér egy eredményes visszakeresés?

Ha feldolgozóként egy évben feleslegesen etózok csak 5 munkanapot, az a besorolásom szerinti bér munkaadói
költségén számolva bizony több, mint amit ma egy közfoglakoztatott egész hónapra kap állambátyótól.

Ahol színvonalasan használják az ETO-t és még a felhasználói közösség is "érdemben" használja, ott valóban kulturális
veszteség a feladása, de az "ETÓzzunk mindenhol!" talán nem feltétlen ésszerű célkitűzés.

Remélem, mindenkinek lejön: nem vagyok ETO ellenes, de az egész kérdést szükséges lenne költség-haszon

elemzésnek alávetni, ha már nem saját kockázatunkra, piaci alapon szórakozunk vele...

Üdv.: Szabó G. Tibor

2014. január 2. 8:55 Nagypál László írta, <lnagypal@hotmail.hu>:

Kedves Kollégák!

    Hallok olyat, hogy országos szakkönyvtárban
beszüntetik az ETO további hozzárendelését a leírásokhoz.
Márpedig a számozás az nemzetközileg
is érthető (egyetemes) mesterséges nyelvet takar.

     Ha az ETO szerepét csak a tárgyszavazás venné át,
akkor a kereséshez viszont ismerni kell-e
a könyvtár országának természetes nyelvét?
Vagy össze tudják-e kötni az anyanyelvű mesterséges tárgyszórendszereket
legalább az Európában elterjedtebb nyelvek tézaurusz deszkriptoraival?

   Elnézést az ügyetlen megfogalmazásokért,
csak régi könyves kiegészítést végeztem hivatalosan (pár évtizeddel ezelőtt),
kurrens könyvtárosi szakot nem.
Köszönöm a múltkori "javaslatomra" beküldött
pozitív nyilvános visszajelzéseket.

BUÉK 2014!

Üdv.:
NpL

_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist

--
---------------------------------------------------------------------
Szabó G. Tibor
---------------------------------------------------------------------