Re: [KATALIST] Az olvasásra nevelés során...

Kedves Ötvös P. Mátyás és Listaolvasók!

 

Ötvös P. Mátyás két, számomra nagyon lényeges kérdést érintett a levelében, és mindkettő azért is fontos, mert nagyon tág horizontját idézi fel a problémáknak.

Nem egyszerűen megválaszolható, vagy megoldható dolgokról beszélünk. Érintik a teljes társadalmat, az oktatásügyet, a könyvtárakat és a családokat. Elsősorban az új generációkat, amelyek a technológia kezelésében nem várt, kimagasló készségeket szereznek meg kicsi koruktól kezdve. Ez a készség lenyűgöző, és még nem tudjuk, miért lesz nélkülözhetetlen a következő évtizedekben, viszont elszakítja a generációkat egymástól, az irodalom mély megértésének akaratára és készségének kialakulására nem marad idő és figyelem. Nem beszélve az un. „ifjúsági kultúra" sajátos, posztmodern jellegéről és néha erőszakos külsőségeiről.

 

Ami sokkal súlyosabb ezeknél, felnőnek generációk úgy, hogy nem értik az irodalmat és nem is érdekli őket, ezért a világ értelmezésének lehetőségéből és mélységéből nagyon sokat elvonnak maguktól. Aki nem érti a folyamatokat, könnyen befolyásolható, amely rossz kezekben veszélyes.

 

„…a gyerek információszerzési szokásait nem megismerni, hanem alakítani kell. ..

A többségnek igenis szüksége van segítségre, sőt egyre nagyobb mértékben volna szükség rá." A szükségességét látjuk, de az un. új ifjúsági kultúra részévé válik a korábbi, avultnak tekintett álláspontok megismerésének merev elutasítása. A hallgattassék meg a másik fél is elvét nem tudjuk sem az iskolában, sem otthon, sem (és főleg nem) a társadalomban érvényesíteni! A korábbi avitt szlogen - „tiétek lesz a jövő" , ma nevetségessé vált, csak jelenről beszélünk, mert a jelen rohamosan változó követelményeinek sokan nehezen tudnak vagy nem is akarnak megfelelni, értékvesztettnek vélik.

„Alapvető emberi értékek, nos hát ingoványos talaj, mint az "alapvető műveltség" szó, mely fogalom falai gumiból vannak, és akár generációnként változhatnak"

Ma nem a szülői/nevelői korosztály határozza meg a követendő értéket a fiatalok számára, hanem a saját korosztályuk és a média (a szörnyű celebséggel fűszerezve).

„…az "élhető világok legjobbika" média mintákon lógó kortársaink és utódaink ízlése szerint fogalmazódik meg, és az irodalmat, mint érték felmutató és értékértelmező kulturális terméket, korábban általánosan elismert értékmintaként nem fogadja be a 12-13 év feletti ifjú korosztály. Az érdeklődés felkeltésére egyre véresebb és abszurdabb történetek és filmek keletkeznek, a mérhetetlen agresszivitás ma még ismeretlen cselekedetekre készít fel – de miért és kinek a céljából? Érdekes módon a kisgyerekek még elfogadják a mintákat, és tudják élvezni az értékest is, nagyon sok gyerekkönyvtári program mutatja.

 

A közép korosztályok pedig inkább közelednének az ifjúsági mintákhoz, mint az előző korosztályok értékelvű életszemléletéhez – külsőségekben, gondolkodásban egyaránt.

 

Az én szüleim és a mai gyerekek között nem néhány nemzedék, hanem évszázadnyi különbség van. Ennek ellenére a kötelező olvasmányok csaknem ugyanazok, mint 50-80 évvel ezelőtt! A történetek nem kapcsolódnak a mai gyerekek tapasztalataihoz, csak az általános emberi értékek, a morális minták, mint nagyon mély emberi példák foghatják meg őket, de ehhez nem gondolkodnak elég elvontan. Lehet, hogy vannak ilyen mély problémáik – de kezelni nem tudják és nem akarják ezeket, vagy titkolják, mert ciki.

A világ polarizálódása engem egy olyan vasútállomásra emlékeztet, amelyen átszáguldanak a modern vonatok, az utasok pedig csak az átsuhanást érzékelik a peronon, de a peronról senki nem tudja, hová rohannak és  miért? (Kihajolni veszélyes!)

„Közbevetett kérdés: a történelem- és irodalom tematika vajon korszakokat tekintve párhuzamosan fut-e?"

A gyerekek nem kötik össze a földrajzi helyeket a mai eseményekkel, sem irodalmi sem történelmi vonatkozásban, és kifelejtik azokat az összefüggéseket is, amelyet mindennapi életükből már tapasztaltak – szigetszerű információkat csippentenek fel, amelyek nem rendeződnek ésszerű halmazokba.

Hozzátenném, nagyon jó tanuló gyerekek vannak a környezetemben, és jó iskolákba járnak. Elnézést kérek mindazoktól, akikre a fenti észrevételek egyáltalán nem jellemzőek, mert az is előfordul.

A probléma nagy, és nekem fogalmam sincs a megoldásról – bár látok elszigetelt könyvtári sikereket.

Üdvözlettel:
Horváth Zoltánné, Marcsi

könyvtáros informatikus

(magánvélemény)

 

2017. december 7. 12:53 Horváth Zoltánné írta, <horvath.zoltanne@partner.t-systems.hu>:

Kedves Gábor!

Ezekre a jó kérdésekre NAGY IGENt kell válaszolni! De mindegyikre, mert nem tudom kiválasztani a legfontosabbat. Azt talán igen, hogy melyik nem sikerült, vagy melyiknél nem értünk el eredményt, vagy melyikben nem voltunk elég ügyesek. Mennyire szívesen olvasnék valódi esettanulmányokat! Azt nem lehetne?

Üdvözlettel:
Horváth Zoltánné Marcsi

könyvtáros informatikus

T-SYSTEMS Magyarország Zrt..

(magánvélemény)

From: Katalist [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of mikulasg@gmconsulting.hu
Sent: Thursday, December 7, 2017 9:59 AM
To: 'Katalist' <katalist@listserv.niif.hu>
Subject: [KATALIST] Az olvasásra nevelés során...

 

Az olvasásra nevelés során...

?	meg kell ismernünk a gyerekek információszerzési szokásait
?	fontos megismertetnünk az alapvető emberi értékeket
?	az olvasnivalók széles kínálata a lényeg
?	érdemes jól kiválasztanunk az ajánlott olvasmányokat
?	megírom: kit@gmconsulting.hu

 

Itt válaszolhatsz: www.kithirlevel.hu

 

Mikulás Gábor

P Ha kinyomtatod, akkor ez már nem email.
            It's not email if you print it.

 

_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist