2018. február 21., szerda

Re: [KATALIST] Hányszor rendel könyveket a könyvtár

Kedves Munkatársak!

   

    Tudott dolog, hogy egy könyvtár legtöbbször nem közvetlenül a kiadótól vásárolja meg a könyvet, és nem is egyesével veszi meg a kiadványokat. Ennek számos finanszírozási és adminisztratív oka van. Ezenkívül más beszerzési módok is léteznek, pl. ajándék, csere, köteles pld. stb. De nem én vagyok arra hivatott, hogy mindezt részletesen taglaljam. 


     Hanem a másik felmerülő kérdés: Hogyan lehet megállapítani egy könyvről, hogy "fontos és hiánypótló"?

A kiadói reklám és az olvasói igény mellett úgy látszik, föl sem vetődik már a (többszörös) szakmai kritika, az elfogulatlan szaktársi közvélemény (peer review) figyelembevétele, csak ha esetleg olvasó közvetítené ezt?  Igaz, gyakran késik a szakmai kritika, és előfordul, hogy több évvel a mű megjelenése után lesz olvasható. De a szakkönyvek hosszabb használatra készülnek, azokat nem pillanatok alatt kell kiárusítani mint a szórakoztató irodalmat.


     Nem létezik olyasmi, hogy gyűjtőköri felelősség? Vagy a profilhoz tartozó témákban fel lehet-e mutatni egy minőségi keresztmetszetet a frissen megjelenő (nemzetközi) szakirodalomból?  A hajdani gyűjtőköri együttműködés hová lett? Össze lehetne-e hangolni, hogy ne minden központi könyvtárban pontosan ugyanaz legyen csak elérhető bizonyos szakterületekről?


     A szakma hivatalos hangadói közül senki nem vállal fel ilyesmit? A szakkönyvtári seregszemléken szóba kerülnek-e hasonló kérdések?   A minisztériumi osztályt foglalkoztatják-e ilyen problémák?


Üdvözlettel:

NpL





Feladó: Katalist <katalist-bounces@listserv.niif.hu>, meghatalmazó: Szabó G. Tibor <szabo.g.tibor@gmail.com>
Elküldve: 2018. február 21. 10:03
Címzett: KATALIST
Tárgy: Re: [KATALIST] Hányszor rendel könyveket a könyvtár
 
Kedves Anna!

Becses kolléganőm, Lőrincz Andrea kiválóan megragadta a fő okokat és nem véletlenül kezdte a célcsoport marketingjével. Ami nagyon nem mindegy, hogy mit tartalmaz.

Régóta készítek könyvtári online katalógusunkba rövid könyvismertetőket és tartalomjegyzék kivonatokat. Az a tapasztalatom, hogy a szakirodalmi művek bevezetője, összefoglalása, fülszövege, a hátsó borítón szereplő ismertető a művek legalább 50 százalékában fontosnak és hiánypótlónak tekinti a tartalmat. Ezzel pedig valójában semmit sem mond. Ilyenkor a szerző/kiadó gyakran ajánlja a hiánypótló művet tanulóknak, tanároknak, gyakorló szakembereknek, "Pista bácsinak", csak épp a háziállatoknak nem - én pedig azon merengek, hogy egy jó szakkönyv hogyan is felelhet meg egyszerre mindenki igényeinek (pl. nyelvezet, tartalmi részletesség stb. szempontjából)? A "mindenki megtalálja benne a magáét" többnyire sajnos hamis ígéret. Ennél viszont "még jobb", mikor a mű fentebb említett részei nem tudják szabatosan megfogalmazni azt sem, mi a mű célja, fő eredménye stb. és ez némi jogos bizalmatlanságot szül.

Csoda, ha sokkal inkább olvasói igények alapján gyarapítunk, nem kiadói ajánlatokra alapozva? Ezzel viszont csak az a baj, hogy a közbeszerzési konstrukciók miatt az átfutás az "igénytől a polcig" nem 5-8 nap, hanem kb. 30-60, ami szerintem semmiképp sem passzol egy "tudásalapú társadalom" (utálom ezt a lózungot) tempójához.

Kérdésére fókuszálva, a közbeszerzési konstrukciók befolyásolják a rendelések gyakoriságát is - ha az ügyintézés bürokratikus, a könyvtár logikusan törekszik minél kevesebb beszerzési aktussal ("fájdalommentesen") megoldani a gyarapítást, "összevárja" az igényeket stb. Egyetemi karunk könyvtára évente kb. 4-8 alkalommal gyarapít - a minimum négy gyarapítás a két szemeszter félév eleji felkészülő 1-1, majd kiegészítő/pótló 1-1 vizsgaidőszak előtti gyarapítását öleli fel. Ezt  szisztémát persze bizonyos tényezők bonyolít(hat)ják.

Kolléganőm az 1. pont második részében említette azt a problémát, hogy ha a szerződött közbeszerzési partner valamit nem tud beszállítani, ahhoz nem férünk hozzá. KSZ-en kívülről nem vásárolhatunk - kivétel pl., mikor pl. pályázati forrás felhasználásánál meghívásos eljárást alkalmazunk. De ezzel a módszerrel sem biztosítható, hogy sikerül mindent megvenni, ami "valahol" kapható.
Lényeg, hogy az a világ, amikor mi vagy olvasónk látott valami szükségeset egy (virtuális) polcon és hopsz, megvásároltuk, elmúlt. Szerintem a "gyorsaság és teljesség" érdekében célszerű lenne a beszerzési források 20%-ának felhasználását szabadkézi beszerzésként a lehető legalacsonyabb, kompetens döntési szintre (vissza)telepíteni, de ez álom, nem is ide tartozik és feszegetése messzire vezet :-)


Szívélyes üdvözlettel:




Szabó G. Tibo
r

könyvtárvezető, főkönyvtáros

Budapesti Gazdasági Egyetem

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtára
8900 Zalaegerszeg, Gasparich M. u. 18/a
+36 92 509 938

GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG






2018. február 21. 8:23 Lőrincz Andrea írta, <Lorincz.Andrea@uni-bge.hu>:

Kedves Anna!

 

Volna pár ötletem a könyv konkrét ismerete nélkül…

1.       a könyvtárak nem tudnak róla, mert a kiadó nem terjeszti/reklámozza rendesen, illetve nem kapható a Kellónál/Líránál/Librinél (pl. mi is csak a Saldótól vásárolhatunk – ha az nem forgalmazza, akkor nem tudjuk megvenni)

2.       annyira azért nem fontos és hiánypótló a könyvtárak számára, csak a kiadó/szerző gondolja ezt a könyvről

3.       olyan áron kapható, amit nem engedhetnek meg maguknak a könyvtárak.

Üdvözlettel:

 

 

Lőrincz Andrea

könyvtárvezető

 

 

Budapesti Gazdasági Egyetem

Könyvtár

1165 Budapest, Diósy L. u. 22-24.

+36 1 467 7913

 

KÜLKERESKEDELMI KAR

 

 

 

From: Katalist [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Anna Gulyas
Sent: Tuesday, February 20, 2018 4:45 PM
To: KATALIST Lista <katalist@listserv.niif.hu>
Subject: [KATALIST] Hányszor rendel könyveket a könyvtár

 

Kedves Kollégák!

 

Megjelent egy fontos és hiánypótló könyv, amit a kiadó szerint még nem nagyon rendeltek a könyvtárak. Az okára szeretnék rájönni.

 

Üdvözlettel: Gulyás Anna


_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist