2018. április 20., péntek

Re: [KATALIST] Könyvtárak, erkölcs-etika, gyűlöletbeszéd

Kedves Marcsi!
Kedves Katalist!

Az első két bekezdéssel egyet tudok érteni: bizonyos értelmezési tartományon belül.
A gond pusztán annyi, hogy szerintem a gyűlöletbeszéd a megfogalmazott elvek értelmezési tartományán kívüli esik.

Egyrészt. Szerintem is helyes megközelítésnek tűnik, hogy a vélemény/információ szent és tiszteletben tartandó. És a könyvtáros tényleg ne szelektáljon a vélemények/információk között. Na de milyen is az a vélemény vagy információ, amit részrehajlás nélkül kell tiszteletben tartani és szolgáltatni? Szerintem a közgyűjteménybe való információnak/véleménynek van minősége is. Vagy legalábbis kellene, hogy legyen. Nem hinném, hogy például a "zsidózásnak", "cigányozásnak", "buzizásnak" helye lenne egy közgyűjteményben, a tiszteletben tartandó vélemények és információk között! Márpedig a jelen vitaindító esetben a "sorosbérencezés" szellemi minőségét tekintve az előző szalonképtelen megnyilvánulási formákkal egylényegű. Sajnos létezik az igénytelen szellemi színvonalú és a társadalmat mérgező gyűlöletbeszéd. Mely mindenféle korrekt bizonyítás igénye nélkül, egy hamis/hazug vagy használhatatanul leegyszerüsítő logika mentén közellenséggé (a probléma okává) kiált ki valakit/valakiket. Hogy éppen kit, az a kor és a helyszín függvénye.
A gyűlöletbeszédnek valóban felfedezhető a vélemény dimenziója is. Ugyanakkor nem szabadna csak a vélemény dimenzióját nézni a mérlegelésénél. Mert van neki más vetülete is. (Pl. a ciános  sültcsirkét se célszerű kizárólag a tápértéke alapján megítélni.)
A társadalom jobban jár, ha egyéb dimenziói miatt kiveti magából a gyűlöletbeszédet. Történelmi példák sora mutatja, hogy milyen tragikus eredményre vezetett, mikor a gyűlöletbeszédet megtűrte a társadalom.

Másrészt. Politikai állásfoglalás. Szerintem is helyes megközelítésnek tűnik, hogy egy könyvtáros (munkája keretei között) ne foglaljon állást politikailag. De miért gondoljuk esetleg azt, hogy ha a munkánkban mondjuk elutasítjuk a gyűlöletbeszéd továbbszolgáltatását, akkor az már politikai állásfoglalás is egyben? A gyűlöletbeszéd elutasítása kizárólag akkor jelenthet egyben politikai állásfoglalást is, ha valamelyik politikai erő kvázi egylényegű a gyűlöletbeszéddel. Más normális esetben a gyűlöletbeszéd pusztán egy társadalmi jelenség, amihez lehet így vagy úgy viszonyulni, de maga a gyűlöletbeszéd nem a meghatározó politikai paletta része, attributuma

Szóval amikor reálisan felmerül az, hogy a gyűlöletbeszédet azért nem szabad bántani, mert azzal egyben politikailag is állást foglalunk, akkor nyugodtan kezdjünk el aggódni. Mert az annak a bizonyítéka, hogy a gyűlöletbeszéd már a politika megtűrendő sajátossága lett.

Horváth Sándor Domonkos egy korábbi gondolatára reflektálnék még: "[...]a könyvtáros (bár tetszetős szerep lenne), nem a társadalom mérnöke, és attól, hogy ilyen vagy olyan folyamatok zajlanak, nincs nagyobb beavatkozási mozgástere, beavatkozási kötelezettsége, mint bárki másnak, legyen az tanár, mérnök, zöldségkereskedő, stb. [...]"

Egyet értek abban, hogy társadalmi szinten beavatkozási kötelezettsége bizonyosan nincs a könyvtárosnak. Hogy mennyi beavatkozási mozgástere lenne, az kérdéses. Arra viszont szerintem mindenképpen lenne lehetősége a szakmának, hogy "gyűlöletbeszéd mentes övezet"-nek nyilvánítsa a közgyűjteményi területeket. És kitalálja, hogy ehhez milyen, a szakma hatáskörébe tartozó lépéseket lehetne és kellene megtenni. Nagyon határozott véleményem az, hogy ez viszont a szakma erkölcsi kötelessége lenne.


Üdv,
Npeter



Kedves Listaolvasó!

A könyvtárosok politikai állásfoglalása szerintem nem lehet sem ajánlott, sem követelmény. Feladatunk az információk közvetítése időtlen időktől fogva (és időtlen időkből), és ez nem terjed ki az információk politikai szempontú értékelésére, hacsak valaki nem képezte magát ilyen jellegű tudomány művelésére, hiszen elvárható tőlünk, hogy olyasmivel foglalkozzunk, amihez értünk, erre nézve meglehetősen komoly tanulmányokat kell elvégeznünk. Politikai nézete persze mindenkinek lehet, de azt nem szükséges vagy nem célszerű a szakmai munkájával összemosni.

A másik korlátozó elv a használók igényeinek kiszolgálása, amelynél nem feladatunk a megítélés és vélemény kifejezés, sőt a befolyásolás is csak nagyon finom eszközökkel történhet, ha egyáltalán erre a kényes útra lépünk. Nem állhatunk szemben egy használó aktuális igényével, amelyet nincs jogunk megítélni, legfeljebb kérdezhetünk abból a célból, hogy az igényt jobban megismerjük, és ki tudjuk szolgálni. A könyvtár kapcsolatai (kiadók, tudományos intézmények publikációi) adják a minőségi mércét, és mindig van jogunk valamilyen ténnyel ellentétes érvelésre felhívni a figyelmet. A könyvtárban tényleg az összes olvasót kell ellátnunk, és nem oszthatjuk meg a szolgáltatásokat egyes nézetek, vélemények szolgálatára. Ebben a ténykedésünkben szerintem szükséges egy bizonyos távolságtartás, amely megvéd bennünket a megalapozatlanság bűnétől.  

 

A magánélet és a civil szabadság nézetei is érdekesen alakulnak mostanában. A sokakban félelmet keltő listázással kapcsolatban hallottam a kérdéses újság főszerkesztőjétől, hogy a civilek ne politizáljanak, és ha mégis ezzel akarnak foglalkozni, akkor ne csodálkozzanak,  ha valamilyen listán „láthatóvá” válnak. Van lehetőségük pártok keretében politizálni, ha szükségét érzik. Ha a magánéleti vagy civil politizálás kifogásolható, akkor a szakmai munka keretei között sem lehet ajánlott. Az csak most jutott eszembe, hogy nincs tisztázva a „civil” fogalom értelmezése és tartalma.

 

Üdvözlettel:

 

 

Horváth Zoltánné, Marcsi

partner szakértékesítési menedzser, könyvtári tanácsadó

Infokommunikációs megoldások - Üzleti megoldások

Nagyvállalati szoftver megoldások kompetenciaközpont

T-SYSTEMS Magyarország Zrt..

Budapest, 1117. Budafoki út 56.

Mobil: +36 30 443 0476

Tel.: +36 1 452 1400

Fax: +36 1 452 1401

E-mail: horvath.zoltanne@pp.t-systems.hu

www.t-systems.hu

 

T-SYSTEMS MAGYARORSZÁG ZRT.

Székhely: 1117 Budapest, Budafoki út 56.
Cégjegyzékszám: bejegyezve a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán 01-10-044852 szám alatt

 

Ezen üzenet és annak bármely csatolt anyaga üzleti titkot képez, így jogi védelem alatt áll.

Nyilvános közlése, továbbítása csak erre külön feljogosítás után engedélyezett.

Az üzenetet kizárólag a címzett, illetve az általa meghatalmazottak használhatják fel.

Ha Ön nem az üzenet címzettje, úgy kérjük, hogy telefonon, vagy e-mail-ben értesítse erről az üzenet küldőjét és törölje az üzenetet, valamint annak összes csatolt mellékletét a rendszeréből.

 

 

From: Katalist [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Nagypál László
Sent: Tuesday, April 17, 2018 8:58 AM
To: katalist@listserv.niif.hu
Subject: Re: [KATALIST] Könyvtárak, erkölcs-etika, gyűlöletbeszéd

 

Kedves KATALIST!

 

    Csak most pillantottam meg ezt a témát. Néhány általános megjegyzést tennék.

    Ha egy zártabb, hierarchikusabb és tekintélyelvű társadalomberendezkedést szavaz meg a többség, -- mert úgy érzik, hogy ez jelenti nekik a védelmet, biztonságot --, akkor legalább a települési könyvtári ellátás valamennyire ehhez fog igazodni előbb-utóbb. Ebből a nézőpontból az egyetemes emberi jogok, emberi méltóság (bizonyos értelmezései) könnyen idegen érdekké válhatnak, s inkább a partikuláris értékek, helyi előjogok, helyi alkuk érvényesülnek.

     A főideológusok kedvükre listázhatják a nem kívánatos vagy kiátkozott szerzőket, mint hajdanában többféle államberendezkedés idején részben sikeresen működött ez. Mostanság viszont, az internet, a fogyasztó kapitalizmus és az EU-tagsággal járó utazási lehetőségek korában, nem lehet teljesen korlátozni a hozzáférést egyszerre sokféle információhoz nagyobb tömegek számára sem. Legfeljebb az erre irányuló igényt, vágyat manipulatív, szuggesztív vagy egyéb módon meg lehet próbálni csökkenteni. Nem tudom, hogy bizonyos hatalmi csoportok részéről célszerű lenne-e még, lenne-e értelme, pl. könyvtárban újra felállítani zárolt kiadványok tárát.

 

Üdvözlettel:

NpL

 


Feladó: Katalist <katalist-bounces@listserv.niif.hu>, meghatalmazó: Mikulás Gábor <mikulasg@gmconsulting.hu>
Elküldve: 2018. április 14. 16:14
Címzett: Katalist
Tárgy: Re: [KATALIST] Könyvtárak, erkölcs-etika, gyűlöletbeszéd

 

Feltehetően a felvetett témában a jó gyakorlatok (tehát nem egy db, egyedül üdvözítő) lehetnek érdekesek, és nem az általános irányelveket listázó etikai kódex. Pl.
- az IFLA álhírekkel kapcsolatos plakátja mellé egy hasonló, a kritikus / kritikai olvasás további szempontjait tartalmazó anyag kifüggesztése az olvasóban.

- tematikus foglalkozások gyerekeknek, felnőtteknek
- a kritikai szemlélet a könyvtárbemutató tórába, weboldalba, prospektusba illesztése

- a kritikai szemlélet számítógép-használati ismeretekbe illesztése

- webes fejtágító, ol. a könyvtáros egyesület készítésében http://kithirlevel.hu/index.php?kh=konyvtari_szolgaltatasok_fiataloknak;_usa-beli_trendek_olvasoink_szavazatara

kithirlevel.hu

A KIT hírlevél céljai: az információs és könyvtári szakmán belüli horizontális kommunikáció katalizálása, többszempontú és szokatlan szakmai megközelítések felkarolása, a szakmák közötti technológia- és gondolattranszfer erősítése. 2002-től kiadja a GM Consulting.

 

Olyan is elképzelhető, hogy nem egy könyvtár, hanem egy könyvtárszakmai szervezet ad közre javaslatokat a témában.

Mikulás Gábor

 

 

 

2018. április 13. 22:19 Horváth Sándor Domonkos, dr. írta, <hsd@gyorikonyvtar.hu>:

Kedves Péter!

 

Nincs a zsebemben a bölcsek köve, így csak a saját, egyéni véleményem tudom megosztani.

A kérdésére nem lehet ésszerű választ adni, mivel példájában absztrakt szituációra szeretne választ kapni, mégpedig egy ugyancsak absztrakt norma alapján. Ez értékpreferenciák menti diskurzushoz vezethet, konkrét válaszokhoz nem.

 

Az etikai kódex nem arra való, hogy lényegében jogfilozófiai szintű vitákat generáljon, hanem arra, hogy adott helyzetben, adott szituációban, adott személyeknek erkölcsi útmutatást adjon, olyan fogódzót, amely elvezethet a helyes gyakorlati megoldáshoz.

 

A "könyvtárosság" sem homogén fogalom, egy orvosi szakkönyvtár, egy iskolai könyvtár, egy felsőoktatási szakkönyvtár, vagy egy közkönyvtár munkatársai egészen eltérő szituációkkal néznek szembe. Az etikai ködex általános, értékelvű megfogalmazásai felhívhatók annak érdekében, hogy az adott kolléga orientációt kapjon a megoldás irányára. A megfelelő interpretáció mellett azonban számos egyéb tényezőre kell figyelni, hiszen egy igaz döntés is kivitelezhető ügyetlenül, rosszul kommunikálva, esetleg sérülést okozva.

 

Az etikai kódextől függetlenül, az a kérdés, amit feltesz, az lényegében az igzaságos állam Szent Grálja, egy olyan értékrendbeli ellentmondás, amelyre soha nem talál olyan választ, amely a túlnyomó többséget kielégítené..

 

Csak néhány "nehezebb téma" az Ön által említett információszabadság/emberi méltóság védelme ellentondáshoz még: 

Abortusz: az anya joga a testével történő rendelkezéshez verzus a méhmagzat élethez való joga..

Hatósági eljárások: a hatékony bűnüldözés igénye verzus a szabadságjogok maximális tisztelete.

És még sorolhatnám, előre szólok, hogy nem mennék bele ezek megvitatásába, de igény szerint ajánlhatok szakirodalmat. ;-)

 

És egy utolsó megjegyzés: a könyvtáros (bár tetszetős szerep lenne), nem a társadalom mérnöke, és attól, hogy ilyen vagy olyan folyamatok zajlanak, nincs nagyobb beavatkozási mozgástere, beavatkozási kötelezettsége, mint bárki másnak, legyen az tanár, mérnök, zöldségkereskedő, stb. A könyvtárosnak akkor kell állást foglalnia az etikai normák figyelembevételével, amikor a szolgáltatás nyújtása során konkrétan megjelenik számára a döntést igénylő szituáció.

 

Természetesen mint állampolgár, mindenki lelkiismerete szerint vesz részt a közéletben, olyan módon, amit egyéni értékrendje diktál, vagy akár szakmai fórumon is megpróbálhatja becsatornázni az értékrendje (kötődései) szerinti elképzeléseket. Ez viszont az adott fórum írott/íratlan etikája szerint ítélhető meg.

 

Üdv.:

Domonkos

 

Dr. Horváth Sándor Domonkos

igazgató 

Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér 

70 426 9504

 

On Fri, Apr 13, 2018 at 7:06pm, Németh Péter <npeter@npsoft.hu> wrote:

Kedves Domonkos, köszönöm a hivatkozást!

Így most már a kódex kontextusában tudom feltenni a kérdést.

A kódexben ez olvasható:

"II. Alapértékek
A könyvtáros elkötelezett az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság, az esélyegyenlőség és az információ szabadsága mellett.
[...]
A könyvtáros a maga eszközeivel járul hozzá az emberi jogok érvényesüléséhez, különös tekintettel az információhoz és a művelődéshez való jognak az emberi méltóság tiszteletben tartásával való gyakorlásához, a társadalmi harmóniához."

Szóval mit is kell tenni akkor, ha az egyik ember (olvasó) információhoz való joga áll szemben a másik ember (az információ szereplője) emberi méltóságának tiszteletben tartásának jogos elvárásával? Azaz a társadalmi harmóniához hogyan is járuljon hozzá az etikus könyvtáros ilyen konfliktushelyzetben?

Üdv,
Npeter

A magyar könyvtárosság etikai kódexe

 

Üdv.:

Domonkos

 

 

Dr. Horváth Sándor Domonkos

igazgató

Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér

70 426 9504

 

On Thu, Apr 12, 2018 at 9:22pm, Németh Péter <npeter@npsoft.hu> wrote:

Kedves Katalisták!

Lehet, hogy a szakmának már van kiforrott válasza. Nekem első körben
csak kérdésem van: szolgáltathat-e egy könyvtár gyűlöletkeltésre
alkalmas tartalmat? Lehet-e egy könyvtár a gyűlöletbeszéd közvetítője?
Elsősorban a kérdés erkölcsi és szakmai etikai dimenziója érdekelne, nem
a jogi.
Nem titok, a kérdés a Figyelő hetilap "Soros-zsoldosokat" listázó
cikkének apropóján merült fel bennem.
Viszont a kérdés általánosságban is vizsgálható. És erősen aktuálisnak
is érzem.
Szóval mi a könyvtárak hozzáállása a gyűlöletbeszédhez?

Üdvözlettel,
Németh Péter


_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist


_______________________________________________ Katalist mailing list Katalist@listserv.niif.hu https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist


_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist

 



_______________________________________________  Katalist mailing list  Katalist@listserv.niif.hu  https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist